Az utóbbi hónapokban több komoly légiközlekedési incidens is történt, amelyek fokozott figyelmet irányítottak a repülésbiztonságra. Noha a statisztikák szerint a repülés továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód, ezek az események rávilágítottak arra, hogy még mindig vannak kockázatok.
Pilóták és repülési szakértők egyetértenek abban, hogy a repülés két legveszélyesebb szakasza a felszállás és a leszállás. Bár mindkét folyamat bonyolult és nagy koncentrációt igényel, sokan úgy vélik, hogy a leszállás még nagyobb kockázatot hordoz magában.
A repülőterek önmagukban is kihívásokkal teli környezetet jelentenek. A pilóták, a légiforgalmi irányítók és a repülőgépek személyzete fokozott stressz alatt dolgoznak, hiszen egyetlen hiba is súlyos következményekkel járhat. A leszállás során a pilóták kevesebb mozgásteret kapnak a hibák korrigálására, így ez a repülés legkritikusabb szakasza.
Az elmúlt időszakban több komoly incidens is történt, amelyek ismét ráirányították a figyelmet a repülés veszélyeire. Január végén például egy amerikai légitársaság egyik regionális járata alig néhány pillanatra a leszállástól ütközött egy katonai helikopterrel a Ronald Reagan Washington Nemzeti Repülőtéren.
Néhány nappal később egy New Yorkba tartó járatot evakuálni kellett, mert még a felszállás előtt tűz ütött ki az egyik hajtóműben. Nem sokkal ezután egy magánrepülőgép letért a kifutópályáról leszállás közben, és összeütközött egy másik géppel, aminek tragikus következményei lettek.
A statisztikák szerint a legtöbb repülési baleset a leszállás során történik. Az International Air Transport Association (IATA) adatai alapján 2024-ben összesen 1468 légiközlekedési balesetet regisztráltak, amelyek közül 770 a leszálláskor, 124 pedig a felszállás közben következett be.
Mary Schiavo, a CNN közlekedési elemzője szerint a leszállás azért veszélyesebb, mert sokkal kevesebb lehetőség van a hibák kijavítására. Felszálláskor a pilóták előtt ott a kifutópálya, és ha probléma adódik, lehetőség van megszakítani a felszállást. Leszállás közben viszont, ha valami rosszul sül el, sokkal kevesebb idő marad a reagálásra.
A légiközlekedésben dolgozók tisztában vannak azzal, hogy a felszállás és a leszállás kritikus pillanatok. Éppen ezért az Amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) már 1981-ben bevezette a „steril pilótafülke" szabályt, amely előírja, hogy 10 000 láb alatt a pilóták nem folytathatnak semmilyen felesleges beszélgetést vagy tevékenységet.
Dennis Tajer, az Allied Pilots Association szóvivője szerint ennek célja az, hogy a pilóták teljes figyelmüket a repülőgép biztonságos irányítására fordítsák ezekben a kulcsfontosságú pillanatokban.
A közelmúltban történt incidensek rávilágítottak arra, hogy a légiközlekedési iparágnak folyamatosan fejlesztenie kell a biztonsági előírásokat és technológiákat. A szakértők azonban továbbra is bíznak a modern repülési rendszerekben és a pilóták képességeiben.
Jason Ambrosi, az Air Line Pilots Association elnöke szerint minden ilyen eset lehetőséget ad a tanulásra és a rendszer továbbfejlesztésére, hogy a repülés még biztonságosabb legyen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.